HUNGARIAN PAPER MUSEUM Minden, ami papír... 1310-től napjainkig

Nyitva: hétfőtől - péntekig 8-16 óráig

2400 Dunaújváros, Papírgyári út 46.
www.facebook.com/papirmuzeum
+36 30 638 2657
papirmuzeum@gmail.com

History of paper in the 14-19. century

Az első magyarországi papíremlék

A történelmi Magyarországon az első papíroklevelet Gentilis de Monteflorum (Gentile Portino da Montefiore, †Avignon, 1313) bíboros, pápai követ bocsátotta ki 1310. május 2-án  Pozsonyban. Az elhúzódó magyar trónviszály megoldására és Károly Róbert hathatós támogatására V. Kelemen pápa 1308 tavaszán a rendkívüli diplomáciai érzékkel megáldott Gentilis de Monteflorum bíborost küldte Magyarországra személyes követeként. Gentilis pápai legátus magyarországi tevékenysége és az általa kibocsátott első magyarországi papíroklevél nagyon fontos államjogi  eseményeket segített elő. Véget vetett a tíz évig tartó örökösödési háborúnak és a magyar oligarchák viszálykodásának,  hozzájárult az ország stabilitásának helyreállításához, megszilárdította az egyházi fegyelmet és elősegítette a központi királyi hatalom kiépítését.
Gentilis töredékpapírja az itáliai FABRIANO papírmalomban készült. Ezt erősítik az irodalmi adatok is, amelyek szerint ebben az időszakban a Pápai Állam hivatalos papírszállítója, éppen – a fennhatóságához tartozó területen működő – FABRIANO papírmalom volt.

Gentilis papíroklevelének vízjelmotívuma:

TEPLIC emlékév 1613-2013. -  a papírmalom alapításának 400. évfordulója

TEPLIC papírmalom alapítója

Spillenberg Sámuel orvosdoktor (1573-1654)

 

 

TEPLIC papírmalom vízjele

 

 

Magyar Papírtörténet a 14-19. században 

A magyar papírhasználat első kétszáz évében külföldről került az országba a papír. Az első magyarországi papíremlék 1310-ből származik, amelynek papírját Fabrianoban készítették.

PAPÍRKÉSZÍTÉS A 16-19. SZÁZADBAN

Az első magyarországi papírmalom

A történelmi Magyarországon a XVI. század elején Szepes vármegyében indult meg a papírkészítés. Első papírmalmunk Lőcse városától északra, a Lőcse-patak mellett létesült. Pontos alapítási időpontját jelenleg nem ismerjük, valószínűleg 1515 előtt kezdte meg működését. Papírkészítője Tamás mester volt, aki – az újabb kutatások alapján – Német-Szilézia irányából érkezett Lőcsére. Ebből a korai időszakból az első biztos adat a papírmalom pusztulásáról szól. Erről Sperfogel Konrád krónikája, a Diárium tudósít. A hazai első papírtörténeti tárgyú kézirat szerint 1530. november 24-én reggel 9 órakor a késmárkiak vezette Kosztka-zsoldosok megrohanták Lőcsét és más épületekkel együtt felégették a papírmalmot is. A gyakori háborúskodások során a lőcsei levéltár többször is leégett, ezért nagyon kevés lőcsei, illetve Lőcséről írott levél maradt fenn. LŐCSE papírmalom vízjelét ezért eddig nem sikerült  azonosítani.

 

 

A XVII. században elsőként alapított papírmalom – a XVI. század első papírmalmához hasonlóan – szintén Szepes vármegyében, a felvidéki Lőcse város közelében épült fel.

TEPLIC papírmalmot Spillenberg Sámuel orvosdoktor alapította 1613-ban.

A háromkerekes, egykádas vízimalom a Teplic-patak mellett, a Lőcse városához tartozó Teplic-völgyben működött.  1615.  október 3-án királyi privilégium erősítette meg Spillenberg doktor papírkészítési jogát. TEPLIC első vízjelét az 1614. év elejéről ismerjük, Lőcse város címerének fő motívumát, a kettős keresztet ábrázolja hármas halmon. Ez egy másik – hasonló méretű és alakú – rajzi változaton a szintén Lőcse város középkori címeréből ismert zarándokkagylókkal együtt látható.