HUNGARIAN PAPER MUSEUM Minden, ami papír... 1310-2016

facebook.com/papirmuzeum

papirmuzeum@gmail.com

History of paper in the 14 -16. century

Az első magyarországi papíremlék

A történelmi Magyarországon az első papíroklevelet Gentilis de Monteflorum (Gentile Portino da Montefiore, †Avignon, 1313) bíboros, pápai követ bocsátotta ki 1310. május 2-án  Pozsonyban. Az elhúzódó magyar trónviszály megoldására és Károly Róbert hathatós támogatására V. Kelemen pápa 1308 tavaszán a rendkívüli diplomáciai érzékkel megáldott Gentilis de Monteflorum bíborost küldte Magyarországra személyes követeként. Gentilis pápai legátus magyarországi tevékenysége és az általa kibocsátott első magyarországi papíroklevél nagyon fontos államjogi  eseményeket segített elő. Véget vetett a tíz évig tartó örökösödési háborúnak és a magyar oligarchák viszálykodásának,  hozzájárult az ország stabilitásának helyreállításához, megszilárdította az egyházi fegyelmet és elősegítette a központi királyi hatalom kiépítését.
Gentilis töredékpapírja az itáliai FABRIANO papírmalomban készült. Ezt erősítik az irodalmi adatok is, amelyek szerint ebben az időszakban a Pápai Állam hivatalos papírszállítója, éppen – a fennhatóságához tartozó területen működő – FABRIANO papírmalom volt.

Gentilis papíroklevelének vízjelmotívuma:

  DMVA  20145

 

 

Papírtörténet a 14-16. században 

Az első kétszáz év magyar használata

Az első magyarországi papírmalom

A történelmi Magyarországon a XVI. század elején Szepes vármegyében indult meg a papírkészítés. Első papírmalmunk Lőcse városától északra, a Lőcse-patak mellett létesült. Pontos alapítási időpontját jelenleg nem ismerjük, valószínűleg 1515 előtt kezdte meg működését. Papírkészítője Tamás mester volt, aki – az újabb kutatások alapján – Német-Szilézia irányából érkezett Lőcsére. Ebből a korai időszakból az első biztos adat a papírmalom pusztulásáról szól. Erről Sperfogel Konrád krónikája, a Diárium tudósít. A hazai első papírtörténeti tárgyú kézirat szerint 1530. november 24-én reggel 9 órakor a késmárkiak vezette Kosztka-zsoldosok megrohanták Lőcsét és más épületekkel együtt felégették a papírmalmot is. A gyakori háborúskodások során a lőcsei levéltár többször is leégett, ezért nagyon kevés lőcsei, illetve Lőcséről írott levél maradt fenn. LŐCSE papírmalom vízjelét ezért eddig nem sikerült  azonosítani.